Ízkavalkád
2023. November 12
Solti Gilvád, Lay Csenge
Több osztály is készült finomságokkal a bazárra, így a vendégek nem maradtak éhesek.

A szokásokhoz híven, a Mártoni szellem jegyében az iskola családjai tették lehetővé, hogy a teaház, a kávéház és a negyedikes szülők minden látogatót ki tudjanak szolgálni. A melegebédhez hozzávalókat hoztak, emellett süteményeket és sós ételeket készítettek a büfék számára. A mennyiség is szinte pontosan lett kiszámolva, hiszen a korábbi évekhez képest elenyésző mennyiségű étel maradt meg a büfékben.
A negyedikes szülők bográcsban főtt meleg lencsét készítettek. A tornacsarnok oldalában árulták a vega, vegán és húsos ételt, amit a délelőtt folyamán főztek meg. A vendégek egy közeli sátor alatt, a hidegtől és esőtől védve, fogyaszthatták el ebédjüket.
Az udvaron a 11-esek kürtőskalácsot készítettek, a bódé előtt egész nap kígyózott a sor. A vásárlók a cudar idő ellenére is kint várakoztak, csak hogy hozzájuthassanak egy-egy kürtőskalácshoz. A diákok, egész nap szakadatlanul készítették őket, és ez nem kis teljesítmény volt. Már a projekthéten megkezdődtek az előkészületek, így előre megtapasztalhatták a nehézségeket, hogy mekkora odafigyelést és koncentrációt igényel. De úgy látszik megérte, mert a várt siker nem maradt el.
Az iskola tornatermében a nyolcadikosok a Matrózia fogadóban, a tizenkettedikesek a Kávé-zónában várták a vendégeket. Mindkét osztály már hónapok óta készült erre az eseményre.
A nyolcadikosok eredetileg egy tengerparti romkocsmát terveztek, ám ez nem valósulhatott meg a tornacsarnok nagy belmagassága miatt. Ennek az elképzelésnek a mentén lett a teaházuk a Matrózia fogadó. A nagy tér a fejük felett még így is zavarta az osztályt, erre pedig egy remek megoldást találtak: hálót kötöttek a fogadójuk fölé, ezzel csökkentve a teret. Látványos bejáratukat egy óriási árbócnak köszönhették, ami - bár fának nézett ki - lámpaernyő anyagok tárolására használt karton hengerekből készült, melyet fahatásúra festettek. Alatta egy igazi kitömött krokodil hasalt a zsákok közt megbújva, amit a kisgyerekek megigézve bámultak. A helyiségben a legtöbb díszítőelem hulladékból lett újrahasznosítva (például uszadékfa, használt kartondobozok).
A belépőket egy arra kijelölt 8.-os fogadta, majd a matrózcsíkos ruhákba öltözött kedves és lelkes pincérek szolgálták ki őket. A tálcák, poharak és tányérok könnyed hordozását egy héttel a nagy esemény előtt tanulták meg egy arra külön felkért személytől, akinek feladata a diákok felkészítése volt. Az asztalok tele voltak emberekkel, alig lehetett üres helyet találni. A szülők és gyerekek egész nap megállás nélkül dolgoztak . Napközben a hangulat kedvéért egyik fiatal matrózunk kétszer is énekelt.
Legjobban fogyó ételük a hot-dog volt, amiből több mint 250 darabot adtak el, ennek nagy részét pedig még a délelőtt folyamán. A süteményeket, pogácsákat és egyéb apróbb ételeket a 8.-osok, illetve a szüleik készítették és hozták a bazárba. Megemlítésre méltóak Körbl Anna muffinjai, amelyek tetején gyönyörű virágok díszelegtek tökéletes kompozícióban. Látszik a végeredményből, hogy rengeteg munka és türelem van benne.
A fogadójuk bezárta után az osztály együtt ünnepelt s bár szörnyen kimerültek voltak, vidáman zárták a napot.
Hasonlóan a 12. osztály tavalyi szólóestjéhez, a kávéház stílusa is retró jellegű volt. Színes égősorokkal, kis díszekkel, plakátokkal, régi CD-kel és képekkel a falon. Az asztalok körül kisebb-nagyobb társaságok gyűltek össze, a kávéház egész nap tele volt, a vendégek egymást váltották, mindig helyet adva az újaknak. A pultok mögül kedves kiszolgálásban részesülhettek a vásárlók. Nagy volt a választék: torták, muffinok, palacsinta és gofri mellett, pogácsák, szendvicsek és különböző féle saláták sorakoztak a pultokon folyamatosan, melyeket a diákok családjai otthon készítettek. Helyben készült gyrost is lehetett venni. A diákok egész nap szakadatlanul dolgoztak, néha egy-egy kis szünetet tartva. A kávézó még este is nyitva volt. A vendégek, nem törődve a késői időponttal nyugodtan üldögéltek, kiélvezve a kávéház jó hangulatát, és kényelmét, a háttérben élő zenei aláfestéssel.
Nagyon sokan voltak, hosszú nap volt, elfáradtunk, de megérte! - számolt be nekünk egy 12 -es diák elégedetten.